A pelenkák mosásával kapcsolatos sorozatban most az egyik legfontosabb tényezőről lesz szó. 

A mosószer

Nagyon sok minden múlik azon, hogy milyen mosószert használunk a pelenkák mosásához!

A tévhittel ellentétben viszont a több mosószer nem jelent nagyobb tisztaságot, sőt, a túladagolás különböző problémák forrása is lehet.

 Mit tartalmaznak a mosószerek?

Szappanok, felületaktív anyagok

Mind a szappanok, mind a szintetikus felületaktív anyagok feladat a mosás során, hogy a víz nedvesítőképességét növeljék, ezáltal szabad utat nyissanak a szennyeződések eltávolításához. Bár funkcióikban nagyon hasonlóak, de kemény vízben eltérően viselkednek. A szappanok kemény víz esetén, egyfajta viaszos filmet képeznek az anyagon, és ez a viaszos film kevéssé vízoldékony, így nagyon nehezen eltávolítható (ennek a bevonatnak a jele, ha az anyagok 'elszürkülnek'). Ha szappan és mosószermaradványok maradnak az anyag szálai között, az nem csak a nedvszívást fogja csökkenteni, hanem könnyen megkötik a kellemetlen szagokat is. Válaszunk olyan mosószert, ahol a szappantartalom 15% alatti.

Ha a pelenkás vödrünknek két nap után kellemetlenebb ammóniaszaga van, mint egy fodrászüzletnek zárás előtt, akkor biztosak lehetünk benne, hogy mosószer-lerakódással van dolgunk.

Ebben az esetben a már kimosott (de nem feltétlenül megszárított) pelenkáinkra indítsunk egy teljesen tiszta vizes mosást, ami eltávolítja a mosószermaradványokat.

Érdemes megnézni a program közepén a mosóvizet, ha a víz felszíne tele van buborékokkal (amelyek nem pattannak szét azonnal) akkor az egyértelműen mosószer jele.

Enzimek

A mosóporok nagy százaléka tartalmaz enzimeket, ezeket nevezzük biológiai hatású mosószereknek (nem keverendő az öko-mosószerekkel!) Az enzimek feladata, hogy a mosás során a szennyeződéseket apróbb részekre bontsák, ezáltal az egyéb összetevők könnyebben el tudják távolítani a textíliából. Bár a legtöbb mosószer csomagolásán csak annyit látunk feltüntetve, hogy enzimeket tartalmaz, a különböző enzimek különbözőképpen hatnak. A proteázok a vér, fű, és gyümölcsfoltokat bontják le, a lipázok a zsíros, olajos szennyeződéseket távolítják el. A celluláz a szövet bolyhainak mikroszálait 'eszi meg', így a ruha tapintása puhább, színe pedig a megváltozott fénytörés miatt fényesebb lesz. Ez a celluláz enzim az, amely a bambuszból készült pelenkák és betétek legnagyobb ellensége! Mivel a bambusz textíliák cellulózrostokból épülnek fel, celluláz-tartalmú mosószerek használata az anyagot roncsolni fogja. (Természetesen ez nem egy mosás alatt következik be, ha otthon csak enzim tartalmú mosószerünk van, használjuk azt az alkalmankénti mosáshoz, de hosszútávon semmiképpen sem előnyös a használatuk.)

(Ráadásul a mosóporok enzimtartalma 60 fok felett még azelőtt lebomlik, hogy eltávolítaná a fehérje- és szénhidrát foltokat, így ilyen mosóporok  használata mellett ne válasszunk forró-vizes programot.)

Optikai fehérítők, szín- és illatanyagok, öblítő

Az optikai fehérítők olyan szerves vegyületek, amelyek a textílián bevonatot képeznek. Elnyelik az ibolyántúli sugárzást, és kék fényt bocsátanak ki, ezzel kioltják az anyag sárgás színárnyalatát. Az anyag ragyogó fehérnek látszik, de ez nincs összefüggésben tisztaságával. UV lámpával vizsgálva jól látható ez a bevonat.

A  szintetikus öblítők és éppen így működnek. Az anyagon képződött bevonat miatt érezzük a textíliákat puhának és illatosnak, de hatóanyagai bőrirritációt is kiválthatnak az arra érzékenyebbeknél. 

És hogy miért ellenjavallt az ilyen tartalmú mosószerek használata pelenkák esetén? Mert minden olyan adalékanyag, amely a szálon bevonatot képez (optikai fehérítők, szín és illatanyagok, öblítők) a nedvszívást rontja, miattuk húsz százalékkal csökken a textília nedvességfelvevő-képessége. Pelenkáknál pedig a legutolsó dolog, amit szeretnénk, az a nedvszívás csökkenése.

Ha textília-, bőrbarát és környezetbarát öblítési megoldást keresünk, válasszuk az ecetet, amely minden textília színélénkítő, puhító hatású öblítőszere. Az öblítőtartályba töltsünk vízzel (3x-ra) hígított 10%-os ételecetet, ez a textíliák színét is felfrissíti, de az anyagon nem marad ecetszag. Kellemes illatért cseppentsünk még az öblítőtartályba levendula vagy grapefruit illóolajat is.

Foszfátok

 A mosóporokban található foszfátok szerepe a vízlágyítás, ugyankkor nagyon károsak a vizi élővilágra (eutrofizáció, vízvirágzás). Bár a pelenkákat nem bántja, ha környezetbarát megoldást keresünk, válasszunk olyan mosószert, amelyben 0–7 százalék közötti a foszfáttartalom. A foszfátnál kevésbé terheli a környezetet a zeolit, de a legkörnyezetkímélőbb megoldásért használjunk mosószódát.

Összesítve tehát azt mondhatjuk, minél 'egyszerűbb' egy mosószer, vagyis minél kevesebb benne az adalékanyag, annál pelenkabarátabb. Hogy elkerüljük a mosószer-lerakódásokat, a csomagoláson ajánlott mennyiség felét használjuk, ha mosóporról, és csak az egyharmadát, ha folyékony mosószerről van szó.

És hogy a kettő közül melyiket válasszuk? Erről bővebben a következő részben!

Felhasznált forrás: Ökoszolgálat

További hasznos információkért böngészd a http://mososzer.lap.hu/ oldalakat!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.