A mosható pelusok egyik legnagyobb előnye az, hogy egy készlet nem csak egyetlen babát tud kiszolgálni, hanem újra és újra használható a soron következő testvéreknél is.

Második babánál már a megtakarítás akár negyed millió forintot is jelenthet!

Ha viszont babáink nem stafétaszerűen érkeznek, akkor a mosható pelusok hosszabb időre parkolópályára kerülnek.

Hogy hogyan készítsük elő és tároljuk a pelusokat hosszútávon biztonságosan és károsodás nélkül, arra itt van néhány praktikus ajánlás. 


Ha már nem használjuk a pelenkákat akkor a már kimosott, tiszta pelusokat mossuk át még egyszer egy tiszta vizes, 50-60 fokos mosással. Így az esetlegesen az anyagban maradt mosószermaradványokat eltávolíthatjuk, megóvva ezzel a pelenkákat attól, hogy az esetlegesen bennmaradt mosószer hosszútávon károsítsa pelenkáink gumirozását, PUL rétegét.

A legkisebb nedvesség is komoly károkat okozhat a pelenkákban, ha a nyomán elkezdenek gombák és penész szaporodni! Nagyon fontos, hogy mindenféleképpen megóvjuk pelenkáinkat a penészedéstől, így elcsomagolás előtt javasolt a pelenkákat még egyszer utoljára kint szárítani a szabadban, hogy a levegő a pelenkákat jól kiszárítsa és fertőtlenítse. Ez különösen fontos AIO típusú pelenkák esetében.

Körültekintően válasszuk meg hogy miben tároljuk a pelenkákat! Nem mindegy milyen tárolóeszközben vagy dobozban töltenek a pelenkák néhány hónapot-évet.

Amennyiben a lakásban fogjuk a pelenkákat tárolni, esetleg egy magas szekrény legfelső polcán, használjunk egy egyszerű párnahuzatot. Ez megvédi a pelenkákat a szennyeződésektől, ugyanakkor biztosítja az állandó szellőzést.

Ha a pelenkák helye a lakáson kívül lesz, akkor a megfelelően előkészített pelenkákat egy tiszta, jól záródó fedeles műanyag dobozban tárolhatjuk a legbiztonságosabban. Ez megvédi a pelenkákat a portól és az esetleges rovaroktól, rágcsálóktól is. Fontos, hogy a tárolásra olyan helyiséget válasszunk, ahol nincs nagy hőmérséklet-ingadozás, jól szellőzik, nem hajlamos a párásodásra, penészedésre. Ha elkerülhetetlen pl. a pincében tárolás, akkor a tárolódobozt a lehető legmagasabbra helyezzük, így egy esetleges csőtörés, magas talajvízszint esetén sem fognak a pelenkák károsodni.

Akár egy következő babára várnak a pelenkák, akár eladásra kerülnek majd, így tárolva könnyen megőrizhetjük pelenkáink épségét és értékét.


Ami a legnagyobb kihívást jelenti a pelenkák mosásánál, az a mosáshoz használt víz minősége. Mert lehet ugyanolyan mosógépünk, használhatjuk ugyanazt a mosószert, mint egy másik textilpelusozó, ha a lakóhelyünk között van néhány vagy néhány száz kilométer, a végeredmény  teljesen eltérő, és a 'tuti' módszer  sok bosszúság forrása lehet.

A víz minőségét a következő tényezők befolyásolják: szalinitás (a g/l-ben mért összes iontartalom), ionösszetétel (az elektromos vezetőképesség), az oldott anyagok mennyisége és milyensége.

 

Vízkeménység

Vízkeménység esetén beszélhetünk változó és állandó vízkeménységről.

 

A változó keménységet, amelyet karbonátkeménységnek is nevezünk, a vízben oldott kálcium és magnézium ionok okozzák. Azért nevezzük változó keménységnek, mert az ionok mennyisége egyszerű forralással is csökkenthető. A kiváló, vízben oldhatatlan karbonátok nyoma látható vízkőlerakódás formájában a forralóedény falán.

Az állandó keménységet a szulfát- és kloridionok okozzák.

A víz keménységét a két tényező együttesen adja meg. Ha tudni szeretnénk, hogy a településünkön milyen a vízösszetétel, akkor keressük meg a helyi vízműveket, ahol felvilágosítást tudnak adni.

 

Magyarország legnagyobb részén a víz kemény vagy nagyon kemény besorolású.

vízkeménység terkep.jpg

 

A kemény víz hatása a mosásra

Magas kálciumion tartalmú mosóvízben a mosószer szappantartalma átalakul, a szappan nem fejt ki mosóhatást. Az átalakult (kálcium)szappan vízben oldhatatlan, fehér csapadék formájában kiválik, így a szappan nem habzik.

Kemény vízben akkor fogunk a szappanhabzást tapasztalni, ha többet adagolunk a mosáshoz, mint a vízben lévő összes kalcium- és magnéziumvegyület. Így a kicsapódott szappantartalom feletti mennyiség fog tisztító funkciót ellátni. Ezzel a módszerrel a szappant valójában vízlágyításra használjuk, de ez nem javasolt, mivel a kicsapódott anyagok olyan bevonatot képeznek az anyagon, amely nagyon nehezen eltávolítható, a szennyeződéseket jobban megköti és a textiliának kellemetlen szagot és szürkés színt ad.

Vízlágítás

A vízlágyítás folyamatában a kivált és lerakodott ásványi anyagokat újra oldatba visszük. A vízlágyítókat a főmosáshoz tartozó mosószeres rekeszbe adagoljuk. Vízlágyítóként használhatunk Calgont, vagy a kevésbé reklámozott és annál olcsóbb mosószódát vagy szódabikarbónát (1 evőkanálnyit).

A Calgon zeolitot tartalmaz, ami a foszfátoknál környeztbarátabb vízlágyítószer. A zeolitok olyan kristályos alumínium-szilikátok, amelyekben a kationok más kationra cserélhetők (nátriumionok szabadulnak fel, és a vízkeménységet okozó magnézium és kálciumionok befogásra kerülnek).Textilpelenkák mosásánál sikerrel alkalmazható, előnye hogy nem képződik csapadék, így nem fog lerakódni a szöveteken (mosógépen).

 

Mosószóda, szódabikarbóna: két nagyon hasonló anyag, konyhanyelven fogalmazva a mosószóda ugyanazt csinálja mint a szódabikarbóna, csak kétszer olyan erősen. Míg a szódabikarbóna egy, addig a mosószóda két nátriumiont tartalmaz. Ezek a nátriumionok cserélődnek ki a mosás során a kálcium- és magnéziumionokkal, így lágyítva a vizet. Mivel egységnyi mosószóda kétszer annyi kálcium- és magnéziumiont képes megkötni, ezért erősebb a vízlágyító hatása. Miért beszélünk akkor a szódabikarbónáról? Mert bár a szódabikarbóna gyöngébb vegyület, számos tulajdonságban veri a mosószódát. Mivel kevésbé erős vegyszer, nem irritálja a bőrt, mosószóda használatánál gumikesztyű javasolt. A szódabikarbóna már alacsonyabb hőmérsékleten is sokkal jobban oldódik, ezáltal teljes mértékben tudja kifejteni a hatását. A mosószóda durvább felületű kristályos szerkezete, ha nincs teljesen oldott állapotban, kikezdheti az anyag felületét, kopásokat okozhat. Éppen ezért ha tehetjük, mosás előtt forró vízben oldjuk föl előbb és úgy adagoljuk a mosáshoz.

Mosószóda és szódabikarbóna alkalmazásánál nagyon fontos az alapos öblítés. Ezeknél a vegyületeknél előfordulhat lerakódás az anyag szálaiban, és ez érzékeny bőrű kisbabáknál irritációt okozhat.

 

Számos helyen ecettel is lágyíthatjuk a vizet ( ilyenkor az ecetet a főmosáshoz kell adagolni, nem azonos az öblítőrekeszbe adagolt és öblítő funkciót ellátó ecet alkalmazásával!). Hogy miért nem működik ez a módszer minden esetben? Ahogy növekszik a baba, a vizelete egyre 'erősebb', savasabb lesz. A mosószereknek ezt a savasságot kell semlegesíteniük. Ecet, vagyis további sav alkalmazásával a mosószerek hatását, tisztító erejét rontjuk.

 

Ha a mosáshoz vízlágyítót használunk, akkor csökkentsük a mosószer mennyiségét . És hogy mosóport vagy folyékony mosószert válasszunk? Kemény vízben a porok sokkal nehezebben oldódnak, így kisebb mosási hőmérsékleten nagy részük veszendőbe is mehet. Folyékony mosószer javasolt inkább alacsony hőfokon való mosásnál, és nagyon kemény vizű területeken.

Általános iránymutatásként is azt mondhatjuk, hogy a pelenkák mosásához a csomagoláson ajánlott mennyiség felét használjuk, ha mosóporról, és csak az egyharmadát, ha folyékony mosószerről van szó.